2011. november 28., hétfő

A bogyiszlói sziget

Büszke vagyok rá, hogy a Tolnai-Holt-Duna Magyarország legnagyobb holtága. Büszkeségem oka a családi (tolnai)kötődés és az hogy közelsége miatt gyakran járunk ki az egykori csodálatos vízi világ még fennmaradt természeti értékeihez.
A mai napon egy rég várt szakaszt járhattunk be. Az út során érintett helyek: Kasztó, Doromlás, Pörkölés, Dokomlás és az utolsó állomásunk a Francirév. Egykori tanyák, gémeskutak, évszázados visszanyírt fűzek és a télre kicsit elcsendesedő Tolnai-Holt-Duna gazdag növény-és állatvilága.

Gemenci holtágak

Aki egy gemenci séta alkalmával egyszerre több gyönyörű holtágat is szeretne útba ejteni, annak ajánlom az országos Kéktúra gemenci szakaszát. Tegnap mi is így tettünk és ezen útvonal egy részét jártuk be, egy éppen barátságosnak nem nevezhető hideg, késő őszi napon.
A Vén-Duna torkolatától indultunk és egy-két óra alatt a célunkhoz, azaz a Rezéti-Holt-Dunához értünk. További vadregényes holtágakat fedezhetünk fel útközben, mint amilyen a Cserta-Duna, a Káposztás-Duna vagy a Kisrezéti-Fás-Duna. Az út nagyon szép, viszont ekkora vízállásnál lehangoló, szomorú látványt nyújtanak az egykori Duna-ágak. Az idén viszont egyszerre több holtágnál is, ezen a részen a Csertán és a Káposztás-Dunán is megkezdődtek a helyreállító munkálatok, a mederkotrások és a műtárgyak kiépítése.A Vén-Duna 76cm-es bajai vízállásnál
Az ilyenkor is festői szépségű Rezéti-Holt-Duna

2011. november 20., vasárnap

2011. november 19., szombat

2011. november 18., péntek

Gemenc tanúi

A Duna szabályozások idején vizének medrébe szorítását védgátak (töltések) emelésével igyekeztek megvalósítani, ami több-kevesebb sikerrel járt. Nagy vizek, áradás idején ezek a töltések nem mindig bizonyultak megfelelőnek, elég erősnek ahhoz, hogy ne történjen gátszakadás. Több ilyen is történt az elmúlt századokban, melyek közül egy-kettőnek mai is láthatók a nyomai.
Bárány-fokon egy nagyobb áradás alkalmával a töltés már nem bírta a Duna vizének nyomását, átszakadt és a kizúduló víz a töltésen belül mélyen kimosta a talajt. Ez ma is megtalálható közvetlenül a töltés mellett, neve
Szőke-kobolya.

2011. november 16., szerda

Gemenci érdekességek

A képen látható földből kiálló mohás léc nem más, mint az egykori gógai révház egyik kerítésének fennmaradt darabja.

2011. november 14., hétfő

Gémesi kalandok

A nyáron a legtöbb napot itt töltöttük, s valahogy még sem készült bejegyzés a gemenci Duna-szakasz általunk egyik legkedveltebb helyéről, Gémesről. Ezt a hiányosságot "gémesi kalandok" bejegyzésnév alatti sorozatommal pótlom. A tegnapi napot is Gémesen töltöttük, ahol az alábbi képet Párom készítette.

Gemenc lakói

A fokozatosan feltöltődő holtágak térhódító vízinövénye a Sulyom (Trapa Natans)

Gemenc lakói

A víz felszínén úszó páfrányunk a Rucaöröm (Salvinia natans)

2011. november 12., szombat

Kasztó

A mai szép időt kihasználva ellátogattunk a Bogyiszló melletti fás legelőre, ahol a hatalmas több száz éves tölgyfák között sétálva az ember úgy érzi, mint ha visszaforgatták volna az idő kerekét.

2011. november 8., kedd

Gemenc tanúi

Október utolsó napján a Grébeci-Holt-Duna alsó torkolata felé vettük az irányt, hogy megnézzük az ott folyó "helyreállító" munkálatokat.
Keselyűsből indultunk. Egy darabig a töltésen majd arról letérve az erdőben folytattuk utunkat, amikor is elértünk Szomfovát. Az általam csak "szomfovai vonal-út"-nak nevezett úton tovább haladva elértük "Buvat szélét", ahol a már szinte teljesen feltöltődött Csíplek-tó található. Onnan egy nyiladékon, majd egy hajdani fokon keresztül elértük a Grébeci-Dunát.
Mivel az induláskor letértünk a töltésről és elment az idő, nem tudtunk már lemenni a torkolathoz. Leültünk hát a partra és élveztük a látványt, nyugalmat! Ilyenkor már szinte csak a kormoránoké a főszerep, amelyekből ide is bőven jutott, illetve a parton békésen legelésző szarvasoké. A hajó még itt van, csöveket már látni a vízparton is, alul markolók dolgoznak. Messziről mintha úgy láttam volna, hogy a torkolatnál kivágtak volna 1-2 fűzet, amik az egykori grébeci halászok által épített kerítés maradványai mögött voltak. Ez a kerítés a torkolatot teljes szélességében átérte (persze akkoriban ez nem a mai Dunával összekötő kis fokocskát jelentette) és rekesztőhálóként használták. A vízállástól függően nyitották, zárták. A grébeci halászok tanyájának bozóttal benőtt helye ma is megvan.
Lassan ránk esteledett ezért elindultunk vissza Keselyűsbe. Már a töltésen jártunk Zátony-tava résznél amikor sakálok rémisztő hangjára lettünk figyelmesek. Valóban rémisztő amikor szinte az orráig sem lát az ember.
Utunk jóra sikeredett, mint mindegyik, amelyik e csodálatos ártéri világba, a Gemencbe vezet!

2011. november 4., péntek

2011. november 1., kedd