2011. július 29., péntek

A Pörbölyi-erdőben

Gemenc déli részén, a Duna és az 55-ös út között terül el a Pörbölyi-erdő. Nyugatról a Nyéki-Holt-Duna és a hozzá kapcsolódó Felső-Címer-fok határolja. Az egyik legváltozatosabb, vadban gazdag erdőrész.Három részre különíthető, úgy mint felső-,közép-, és alsópörböly. A felső részén található Gemenc egyik legszebb, és madárvilágának egyik legfontosabb táplálkozóhelye a Báli-sík illetve Báli-tó. Itt található a Felsőpörbölyi vadászház valamint Gemenc legnagyobb fája (fekete nyár), az egykori Duna lefűződés, a Marica-fok partján. Felső- és középpörböly egy részét pedig a Dunafürdői túraúton is felfedezhetjük.Alsó részét egykori Duna-ágak szabdalják : Simon-, Móric-, Hágli-Duna. Bizonyos részein alacsony dunai vízállás esetén sajnos szárazon átgyalogolhatunk.
Csodás vadvizek voltak egykoron, melyek szigeteket zárnak közre: Gyuri-, Liba-, Móric-, Simon-sziget.
Alsópörböly területét laposok, "vizes években feltöltődő" fokok sokasága és olyan részek teszik változatossá mint az Átok-kert vagy Csörösz. Mind három erdőrészhez tartozott egy erdészház, úgy mint felső-, közép-, és alsópörbölyi erdészlak. Sajnos már mindegyiket régen lebontották, legkorábban a középsőt, ahol régen egy fakereszt is állt. Gemenc egykori erdészházai közül, melyeket mind bejártuk, az alsópörbölyi erdészlak a legkedvesebb számunkra, mind környezete mind magával ragadó szelleme miatt.(Az erdészházakról bővebben a következő Gemenc épületei cimke alatt.)
Szintén alsópörbölyön a Duna 1473-as folyamkilométerének közelében található az 1956-ban épült, akkori Új Élet Halászati Tsz. Kádári halászháza.A halászház mellett elhaladó út, az erdészlakok mentén egészen a Marica-Dunáig egy fő közlekedési út része volt, amely Bátától a szentjánosi révhez vezetett.
A Pörbölyi-erdő az államosításokig a Kalocsai Érsekség tulajdonában volt, melynek vadászbérletét József főherceg birtokolta. Az Érsekség tulajdonában volt itt egy rév is, melyet nem ő működtetett, hanem bérbe adta azt. A révház valamikor a Duna partján állt (Kerek-zátony), de ismerve a folyó munkáját ez később egy lefűződött ághoz, a Marica-Duna alsó végére került. Ez volt a szentjánosi rév (erről bővebben majd a következő átkelőhelyek... cimke alatt), itt lehetett átkelni Bajára. 1935-ig működött amíg a bajai hidat átadták a közforgalomnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.